Rólunk írták

Szülői vélemények:

Azért erre az egyesületre jutott a választásunk mert: -másik egyesületet is próbáltunk, nem vállt be (hál istennek) – remek közösség -jó szakember, tanár van és jár az egyesületbe -remek a közösség -jó hangulat -sok program/fellépés -megértő és segítőkész egyesületvezető barátságok is születtek… -a helyes testartást is megtanítja, ami fontos… De ami a legfontosabb: A gyerek/gyerekek szeretnek ide járni, táncolni, a tánctanárt is szeretik!!
Kitartást és önbizalmat ad neki a tánc , az egyesület… Bármikor bizalommal fordulhatnak az egyesületvezetőhöz a gyerekek, és mi szülők is! Majdnem mondhatnám azt is, hogy előbb fordulnak hozzá a problémájukkal/gondjaikkal, mint hozzánk szülőkhöz. Igazából olyan nekik, mint egy PÓTANYU. Ahol tud segít nekik, bármi is legyen az. Támogatja őket, és a végtelenségig kiáll mellettük.
Hogy miért ez az egyesület….? ….mert családias, baráti, összetartó, kitartó…. A gyerekek nagyon sok jót kapnak egymástól, a csapattól, a tánctól, Tőled! Itt nem csak egyszerűen táncot tanulnak, hanem csapatszellemet, összetartást, időbeosztást, mozgáskultúrát, kitartást, nőiességet, alázatot, és tiszteletet a többiekkel szemben.
Segítőkész kis csapat fogadott minket. Bianka mindig kiállt mellette és segítette abban hogy beilleszkedjen. Szeretem, hogy a táncon kivül ebben a remek csapatban megtanulják a fegyelmet, a tiszteletet, a versenyzés lényegét, azt hogy ha valaki “elesik” akkor nem bele rúgunk, hanem segítő kezet nyújtunk…. Megtanulnak mosolyogni akkor is ha nem könnyű. Mindig számíthatnak egymásra. Önzetlen kis csapat. Örülök hogy itt lehetünk.
Büszke vagyok a lányomra az elért eredményekért és természetesen Pestality Bianka tanárnőre aki mindenben segít!
Mindenképp szerettem volna ha valamit sportol több próbálkozás után végleges lett a tánc. Azért a Sundance Tse mert helyben van, tetszett az összetartás, befogadás, csodaszép ruhák. Családias hangulat volt és van. Kezdet nehéz volt de túléltük… mindannyian.
Amikor táncolsz, nem az a célod, hogy egy bizonyos pontra megérkezz a táncparketten, hanem, hogy minden lépést élvezz míg odaérsz.” (Wayne Dyer) Mikor ezeket a sorokat olvasom mindig a gyermekem jut eszembe, mert pontosan ráillik ez az idézet. A 2.5 év során rengeteget fejlődött érzelmileg és egy szülőnek ez a legfontosabb. Amivel még gazdagodott ennél az egyesületnél az a csapatszellem, barátok, fizikai állóképesség, önfegyelem, kitartás, küzdés, önbizalom, és még sorolhatnám. A tánc a szenvedélye lett és mára már az életcélja is. Boldog vagyok, hogy kamaszként vannak elképzelései a jövőről és ezt ennek az egyesületnek köszönhetjük!